A 19. században merült fel az igény arra, hogy Miskolc tömegközlekedési járművekkel rendelkezzen. Ehhez több tényező is hozzájárult: a város lakossága ekkor már harmincezer főnél is nagyobb volt; a vasút 1859-ben elérte Miskolcot, de a pályaudvar a várostól messze (2,2 km) épült fel, ezenkívül megépült a diósgyőri vasgyár (1868) és Tapolcát is egyre többen látogatták. Az 1860-as években felmerült, hogy a vasgyár és a pályaudvar között kiépülő vasútvonalat a föld alá kellene megépíteni. Ezt anyagiak hiányában elvetették, de ha megvalósul, az ország első földalattija lehetett volna. 1862-től omnibuszok közlekedtek a városban (a Tiszai pályaudvar és Diósgyőr, majd a belváros és Tapolca között), a bérkocsisokkal osztozva a forgalmon. Egy 1871-ből fennmaradt rendelet, amely a bérkocsisokat kötelezi kocsijuk karbantartására, elárulja, hogy 36 bérkocsi járta a várost ebben az időben. A villamosközlekedés beindításával 1895-ben kezdtek foglalkozni, dr. Csáthy Szabó István vezetésével. Az első, nagyszabású tervek szerint a villamos Miskolc és Diósgyőr teljes hosszán végighaladt volna, egészen a Tiszai pályaudvartól, amely akkor még a város határain kívülre esett. Végül a tervezett 20 kilométer helyett a minisztérium csak egy 7 kilométeres szakaszra adta meg az engedélyt. 1897. július 10-én indult el az első villamos, mely a Tiszai pályaudvartól a Verestemplomig közlekedett, a két végállomást is beleszámítva nyolc helyen állt meg. Az első napon 7615 ember vette igénybe a villamost, amivel megfelelt a várakozásnak. A vonalat a Miskolci Villamossági Rt. (MVV Rt.) üzemeltette. A sikeren felbuzdulva az első vonalra merőlegesen újabb villamosvonal is épült, ez a Búza tér és a Népkert között közlekedett, az alacsony utasszám miatt azonban az MVV Rt. már négy hónap múlva kérte a várostól a vonal megszüntetését. Ennek ellenére a vonalat 1910-ben egészen Hejőcsabáig meghosszabbították, és csak 1960-ban szüntették meg, miután a forgalmat egy vágányon kiszolgálni nem tudta. A villamosokhoz az elektromos energiát a Miskolci Villamossági Rt. szolgáltatta, ugyanaz a cég, ami a város közvilágításának is. Ez a két funkció egészen 1947-ig egybefonódott, ami nem járt mindig előnnyel. A 20-as években a társaság ugyanis kilátásba helyezte az áramdíj emelését, ezzel zsarolva a várost sikerült megakadályoznia, hogy beinduljon a számára konkurenciát jelentő autóbuszközlekedés. 1903. június 8-án Bene Gyuláné menetrend szerinti buszjáratot indított a miskolci és a diósgyőri városháza között, a villamos népszerűségével azonban nem versenyezhetett, és a járat hamar meg is szűnt. Jelentősége csak annyiban volt, hogy ez volt az ország első menetrend szerinti autóbuszjárata. Időközben a Vasgyár munkásai részéről egyre erősebben jelentkezett az igény, hogy a villamosvonalat hosszabbítsák meg a gyárig. Több éves huzavona után a Vasgyár és az állam támogatásával megépült a villamosvonal a Verestemplom és Diósgyőr között. Üzemeltetésére 1905. december 16-án megalakult a Miskolc-Diósgyőri Helyiérdekű Vasút Rt. (MDV). Mivel Diósgyőr ebben az időben Miskolctól független település volt, a kormány csak helyi érdekű vasútként engedélyezte a társaság működését. Felmerült, hogy a két vonal egyesítésével meg lehetne oldani, hogy a Tiszai pályaudvartól Diósgyőrig átszállás nélkül el lehessen jutni. Ez az MVV Rt.-nek eleinte nem tetszett, mert konkurenciát látott az MDV Rt.-ben, az MDV Rt. azonban – szakmai tapasztalatok híján – lemondott a vonal üzemeltetéséről az MVV Rt. javára. 1906. január 22-étől közvetlen járat közlekedik a Tiszai pályaudvar és Diósgyőr között. 1909-ben a közlekedés irányítását átvette a budapesti székhelyű Részvénytársaság Villamos és Közúti Vasutak Számára (RVKVSz). Ez a cég építette ki kétvágányúra a diósgyőri villamosvonalat, egyelőre csak a Tiszai pályaudvar és a Városház tér között. A megnövekedő forgalom miatt a járatok zsúfolttá váltak. Az MVV emiatt 1908-ban ideiglenesen megszüntette a forgalmat a népkerti vonalon, és a járatokat a fővonalra irányította át. 1910-ben a diósgyőri vonalon módosítottak, ugyanebben az évben a gőzmotoros villamosközlekedés megszűnt, és új, Ganz gyártmányú villamos kocsikat helyeztek forgalomba. 1910-ben a népkerti vonalat meghosszabbították az akkor még független, de Miskolccal szoros kapcsolatban álló községig, Hejőcsabáig. 1926-tól és 1928-tól autóbuszok jártak Miskolctapolcára és Lillafüredre. A háborúk hozta gazdasági fellendülés a forgalomra eleinte kedvezően hatott, a további terjeszkedésre azonban kedvezőtlenül. A második világháborúban ráadásul a villamosvonalak meg is rongálódtak. 1942-ben az alkatrészhiány miatt megszűnt az autóbuszközlekedés. 1945-ben Miskolcot, Diósgyőrt és Hejőcsabát egyesítették, létrejött Nagy-Miskolc. Ez nem utolsósorban a tömegközlekedésnek volt köszönhető, amely már a hivatalos egyesítés előtt évtizedekkel egybekapcsolta Miskolcot a környező településekkel. Figyelemre méltó, hogy elsőként a villamosvonalak által összekötött három település egyesült. Lillafüred és Tapolca, melyeket buszközlekedés fűzött a városhoz, öt évvel később váltak Miskolc részévé. A háború után 1948. november 17-én indul meg újra a menetrend szerinti autóbuszközlekedés a Martinkertváros és a Ságvári-telep között. Az autóbuszközlekedés további megszervezésére 1949 áprilisában megalakult a Miskolci Gépkocsiközlekedési Vállalat. 1951-ben már öt autóbuszjárat közlekedett. 1954-ben a Gépkocsiközlekedési Vállalatot összevonták a Miskolci Villamosvasút Közösségi Vállalattal, így megalakult az MKV, amely 1994-ig viselte ezt a nevet, amikor is átnevezték Miskolc Városi Közlekedési Rt.-re. 1951-ben történt az utolsó villamos-hálózatfejlesztés, ekkor épült egy egyvágányos szárnyvonal a diósgyőri stadion mellől a Nehézszerszámgépgyárig. A mindössze egy köztes megállót tartalmazó vonal 1974-ben szűnt meg. Miskolc lakosságszáma a nyolcvanas években tetőzött, az ország második legnagyobb városaként és legjelentősebb nehézipari területének központjaként több mint 200 000 lakosa volt. A közlekedési vállalat is ekkor érte el maximális teljesítményét: 1988-ban 274 busza és 44 villamosa 198,7 millió utast szállított. 1971-ben bevezették a kalauz nélküli járatokat. A bliccelők természetesen nagy anyagi veszteséget okoztak a cégnek, ezért 1996-ban az MVK Rt. bevezette, hogy járataira a csúcsidőn kívül csak az első ajtónál lehet felszállni, és a jegyet vagy bérletet fel kell mutatni a sofőrnek. 2005-től a cég neve MVK Zrt., azaz Miskolc Városi Közlekedési Zártkörűen működő Részvénytársaság. Az EU pályázati lehetőségek keretében a város a villamosvonal teljes felújítását, nyugat felé meghosszabbítását Felső-Majláthig (1,5 km) és a járműpark részleges cseréjét kívánja elérni. A Zöld Nyíl névre keresztelt program keretén belül 31 új, alacsonypadlós villamos is kerül a városba. Mostani viszonylatok: Autóbuszok: 1 Tiszai pályaudvar–Majális-park Menetideje: 36 perc 1A Tiszai pályaudvar–Felső-Majláth Menetideje: 32 perc 2 Búza tér–Tapolca Menetideje: 20 perc 3 Búza tér–Szirma Menetideje: 17 perc 3A Búza tér–Balaton utca Menetideje: 13 perc 4 Búza tér–Görömböly Menetideje: 24 perc 5 Diósgyőr vá.–Lillafüred Menetideje: 15 perc 6 Újgyőri főtér–Pereces Menetideje: 18 perc 7 Búza tér–Felsőzsolca Menetideje: 16 perc 8 Repülőtér–Tiszai pályaudvar Menetideje: 13 perc 9 Újgyőri főtér–Tokaji F. utca Menetideje: 12 perc 11 Búza tér-Bábonyi-bérc Menetideje: 15 perc 12 Repülőtér–Szemere utca Menetideje: 10 perc 14 Repülőtér–Farkas Antal utca Menetideje: 25 perc 14H Repülőtér–Hejő-park Menetideje: 23 perc 15 Diósgyőr vá.–Ómassa Menetideje: 26 perc 16 Újgyőri főtér–Bányaüzem Menetideje: 16 perc 18 Tiszai pályaudvar–Hűtőház Menetideje: 8 perc 19 Újgyőri főtér–Komlóstető Menetideje: 10 perc 21 Szondi György utca–Kandó K. u. Menetideje: 34 perc 21A Szondi György utca-Újgyőri főtér Menetideje: 22 perc 22 Egyetemváros–Centrum Menetideje: 18 perc 24 Repülőtér–Szinvapark Menetideje: 16 perc 29 Újgyőri főtér–Avas kilátó Menetideje: 28 perc 31 Tiszai pályaudvar–Egyetemváros Menetideje: 25 perc 32 Avas kilátó–Gömöri pályaudvar Menetideje: 20 perc 33 Szemere utca–LIDL Menetideje: 10 perc 34 Arany János utca–Bodótető Menetideje: 9 perc 35 Avas kilátó–Centrum Menetideje: 12 perc 35É Avas kilátó–Centrum Menetideje: 15 perc 38 Arany János utca–Tampere vr. Menetideje: 5 perc 44 Centrum–CORA Menetideje: 18 perc 67 Újgyőri főtér–Lomb utca Menetideje: 9 perc 68 Újgyőri főtér–Bükkszentlászló Menetideje: 20 perc 69 Diósgyőr vr.–Berekalja Menetideje: 5 perc CORA Avas kilátó–CORA Menetideje: 20 perc TESCO Avas kilátó–TESCO Avas Menetideje: 10 perc AUCHAN Centrum–AUCHAN-Centrum Menetideje: 60 perc SÍ Diósgyőr–Bánkút Menetideje: 65 perc (Amikor a sífelvonó űzemel) ZS Búza tér–Zsarnai telep Menetideje: 9 perc (szünetel) Villamosok: 1V Tiszai pályaudvar–Diósgyőr Menetideje: 29 perc 2V Tiszai pályaudvar–Vasgyár Menetideje: 22 perc